Az új Star Wars régi üzenete

A Star Wars filmek tanulságos üzenete a félelemről. Miért buknak el a jedik?

A cikk meghallgatható itt a youtube csatornán is vagy letölthető a Hangoskönyvtárból.


Először ugorjunk vissza A Sith-ek bosszúja című részhez, méghozzá a történetben oda, amikor a Samuel L. Jackson által megszemélyesített Jedi mester legyőzi a köztársaság kancellárját, vagyis a sötét oldal nagymesterét. A Jedi a szenátus elé akarja vinni a kancellárt, majd mégis úgy dönt, hogy inkább megöli. Anakin Skywalker (nemsokára Darth Vader) eközben feszülten figyeli a harcot, kavarognak benne az érzések.

A jelenetben a Jedi mester olyat tesz, amit „normál körülmények között” nem tenne. Anakin még mondja is neki, hogy „Jedi vagy, nem tehetsz ilyet!”. De a mester a különleges feltételek között mégis ezt tartja szükségesnek. Ez a különleges körülmény valójában nem más, mint az ő félelme. A Jedi mester félelme által vezérelve cselekszik, azonban épp az ellentétes hatást éri el: ekkor születik meg a sötét oldal minden korábbit felülmúló erejű képviselője Darth Vader. Tehát a félelmével olyan változást táplált, amit elkerülni szeretett volna; minden pont fordítva történt.

Ez Anakin félelmére is éppúgy igaz, hisz ő a szerelme elvesztésétől fél, ennek enged teret, mikor a Jedi ellen szegül. Ezután Anakin Skywalker, immár Darth Vaderként a sötét Sith mester szolgálatába áll, hogy megmenthesse szerelmét. Ám szerelme végül életét veszti, pont Anakin átváltozása miatt. Ez esetben is fordítva sülnek el a dolgok: a félelem önbeteljesítő lesz. Mindkét esetben a szereplők érzik, hogy amit tesznek nem szívük szerint való, de egy erősebb érzés, a félelem felülírja ezt.

Vizsgáljuk most meg Az utolsó Jedik epizód azon jelenetét, ahol Luke Skywalker áll az alvó Ben Solo ágya felett és felismeri, hogy a jedi tanulóban a vártnál is nagyobb teret nyert a sötét oldal.

Emlékezzünk, hogy ez ugyan az a Luke Skywalker, aki korábban félelmet nem ismerve mentette meg apja, Darth Vader lelkét. Azonban most Lukeban is megszületik a félelem. És természetesen borítékolható, a bukása emiatt. Félelmétől összezavartan egy pillanatra megfordul a fejében, hogy jobb lenne elpusztítani Bent, elkerülve valami nagyobb rosszat. Ám pont ezzel adja meg az utolsó lökést Bennek a sötét oldal irányába. És újra megtörténik az, ami Darth Vader formálódásánál is: a félelem billenti át a szereplőt a sötét oldalra. Luke félelme önbeteljesítő lesz. Hasonlóan ahhoz, ahogy Darth Vader, úgy ebben a részben Kylo Ren is a félelem által születik meg.

Ez a visszatérő motívum fogott meg engem. Erősen érzem az analógiát a film és az emberi hétköznapok között. Amikor valamit félelemből teszünk (vagy nem teszünk), azt gyakran megmagyarázzuk racionálisan:  „ezt most meg kell tennem, nehogy valami nagyobb baj legyen”. Ilyenkor szívünk szerint nem így cselekednénk, csak a félelem visz rá. Az életben a legtöbb dolgot nem valamiért, hanem valamitől való félelemből tesszük. “Mi lesz ha emiatt nem lesz munkánk, nem lesz pénzünk, mit szól a párunk, mit gondolnak majd az emberek stb“. Mennyi dolgot csinálunk vagy nem csinálunk, azért, hogy „nehogy baj legyen belőle ”?

Vajon amikor mi cselekszünk félelemtől vezérelve, akkor mi mennyivel járunk jobban, mint a Star Wars szereplői?

Tapasztalatom szerint ugyan az történik velünk is. A mi esetünkben is önbeteljesítő a félelem. Ha engedünk a félelemnek, akkor mi magunk hívjuk életre a nem kívánt eseményeket.  Akkor is, ha nem is mindig olyan nyilvánvaló az analógia és bennünket nem akar lekaszabolni egy vöröslézerkardos feketeköpenyes. Nézzük miként is történik ez:

El tudjuk példaként képzelni azt a hétköznapi esetet, amikor egy alkalmazott teljesen alárendeli személyes életét a munkahelyének, hogy munkáját megtartsa és el tudja látni családját? Mert fél, hogy mi lenne munka nélkül és ez a félelme hajtja egyre nagyobb szolgaságba? A Star Wars filmben ennek a példának az analóg jelenete a következő:

Anakin fél, hogy elveszíti szerelmét, ezért vállalja a szolgálatot. Ám áldozata ellenére a dolgok nem alakulnak jól.

Hasonló történik a munkavállaló példájában is. Ő úgy érzi mindent megtesz a családjáért, a párja azonban egyre elégedetlenebb: azt mondja túl sokat dolgozik, sokat van távol és megváltozott. Már nem olyan, mint régen volt. Nem az már, akit szeretett. Hiába mondja hősünk, hogy ő csak a családjáért teszi. Ahogy Anakin is hiába mondja szerelmének, hogy csak miatta vállalta a sötét oldal szolgálatát is. Végül megtörténik pont az, amitől félnek. Anakin szerelme meghal, és példabeli munkavállalónkat is elhagyja a társa. Irónikus a helyzet, hisz a filmben pont Anakin öli meg azt akit megmenteni akart.

A mi példában is pont a munkavállaló veszik majd össze a párjával, aki szembesíteni próbálja azzal, hogy soha sincs otthon. Emberünk úgy érzi ő áldozatot hoz és hálátlanságot kap cserébe. Belül feszült, mert tudja, hogy nem jó utat választott. Feszültsége haraggá alakul, mikor számon kérik és veszekedés alakul ki a párjával. Ez még távolabb löki őt a családjától, akikért elvileg az egészet vállalja.

Ha így felnagyítjuk, akkor talán jobban látszik a félelem önbeteljesítő működési mechanizmusa.

A munkahely helyett bármilyen más példát hozhattam volna, a lényeg a félelem által vezérelt döntés. Gyakran a célszerűség égisze alatt, de valójában félelemtől vezérelve cselekszünk. Fontos kiemelni, hogy ezt általában nem így éljük meg! Józan és racionális döntésnek gondoljuk, mert annyira rögzült már a döntési folyamatainkban a félelmi tényező.

Pont ezt kell észrevennünk: természetessé vált a félelem alapú döntés, de ettől még ez nem racionális és főleg nem célravezető!

A rutinszerű, de eredendően félelem gyökerű döntésünkkel látszólag és ideig óráig megoldjuk a helyzetet, de valójában csak új problémákat nyitunk meg. Ám mivel nem értjük ezt, azt sem értjük ‘miért ver a sors még ezzel is‘. Avagy miért jönnek egyre másra a problémák. A példánknál maradva: egyre több feszültség lesz otthon a munkánk miatt. Pontosabban – és ez a kulcs! – a félelem alapú döntésünk miatt. Ahogy a filmben, úgy a mi belső világunkban, a mi belső galaxisunkban is elindul egy egész eseménysorozat, melyet a félelmünk vált ki. Ahogyan Luke Skywalker félelme is útjára indított egy új fejezetet a galaxis életében Kylo Ren személyével…

Nemcsak George Lucas, a félelem is jó forgatókönyvíró

Szóval, döntöttünk a félelmünk alapján és elindult egy új fejezet az életünkben. Hát akkor mozizzunk! Nagyon mást úgysem tehetünk. Ne akarjuk legyőzni a félelmünket, mert nem valószínű, hogy erőből ez sikerül. Először végig kell élni pár leckét, ami arra tanít bennünket, hogy legközelebb hasonló esetben ne is keletkezzen félelem. “Mozizzunk” tehát, figyeljük meg! Próbáljuk megérteni a működését az adott félelmünknek. Nézzük meg miként működik:

  1. Mit érezek helyesnek? 
  2. Ehhez képest mit döntök és mit cselekszek? 
  3. Utána mi lesz belőle, mi a következmény?

Ezt többször megfigyelve előbb-utóbb tapasztalatokat szerzünk. Idővel az ebből származó megértés megoldja és feloldja a félelemet.

A félelem a megtapasztalt helyzet által eltűnik magától. 

Először csak hasonló típusú helyzetekben (pl munkahelyen), majd később azt vesszük észre, hogy általánosságban is jóval bátrabbak vagyunk döntéseinkben és azok felvállalásában. Persze csak látszólag vagyunk bátrabbak, valójában inkább  tapasztaltabbak. Ehhez a tapasztalathoz csak annyi kell, hogy tudatosak legyünk és figyeljük meg a fenti folyamatot! És akkor nem ismétlődik tovább.

Minden egyes nap több ilyen döntést hozunk meg, így bőven van lehetőség megfigyelni. Ha akarjuk a tanulás és változás meglepően gyors lehet.

 

További bejegyzések elérhetők a szerzőtől: Papfalvi Gábor

Megosztás: