A kőolajat új hatalmi eszközök váltják le. Hogyan alakul át a világ irányítása és miért pont az elektromos autók árulkodnak erről?
Felolvasva is meghallgatható itt a youtube csatornán vagy letölthető a Hangoskönyvtárból
Régebben sokszor eszembe jutott, hogy miért használunk 19. század végi technológiát – nevezetesen a robbanó motorokat – egy évszázaddal később még mindig. A technológiai környezet ma már nem is összehasonlítható az akkorival. Már annak is fél évszázada, hogy eljutottunk a világűrbe, de még mindig az ősinek tűnő motorok hajtják legmodernebbnek mondott autóinkat. Eközben a városaink szennyezettek illetve az üzemanyag függőség sok országnak stratégiai probléma. Tehát nemcsak szemet szúróan idejétmúlt ez a technológia, de komoly motiváció is lenne a változtatásra. Mégsem történt meg a váltás. Miért?
Én is feltettem a kérdést, míg el nem jutottam a ma már ismert válaszig: a kőolaj segítségével tartja fenn világhatalmi pozícióját a mai hatalmi elit, elsősorban az USA-n és az USA dolláron keresztül. Akit érdekel, annak leírom röviden ezt az elméletet, aki pedig ismeri, az hagyja ki a következő bekezdést.
A kőolaj, mint a hatalom záloga
Az USA egyezséget kötött meghatározó kőolajexportőr államokkal, hogy olajat csak US dollárért lehessen vásárolni. Ez a mai napig így is maradt. A történet a 70-es években kezdődött, miután Nixon elnök felfüggesztette az amerikai dollár aranyfedezetét. Előtte 35 USD-t be lehetett váltani 1 uncia aranyra. Innentől kezdve viszont már nem kellett aranyat adni a dollárért. Ettől a ponttól nem volt a dollár mögött valós fedezet, lehetett növelni a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Lehetővé vált kvázi korlátlanul nyomtatni a dollárt, hogy több pénz legyen. Ebből lehetett fedezni az amerikai álmot, a háborúkat és minden mást, amit a hatalom szükségesnek tartott. Természetesen egy ilyen folyamat inflációt okoz és leértékeli a pénzt. Azonban ha a pénz világvaluta, mint a dollár, akkor ez a fajta inflációs adó nem csak a belföldi lakosságot érinti, hanem mindazokat, akik dollárban tartják pénzüket. Ha ez így marad, akkor a világkereskedelemben előbb-utóbb háttérbe szorulna a dollár, csökkenő kereslet mellett gyengül az árfolyam és nem működne a pénznyomda módszer. 
Kivéve, ha muszáj mindenkinek dollárt tartani. És itt jön a képbe a kőolaj, ami mindenkinek kell, amíg megmarad a kőolaj alapú technológia. Ha Amerika azt biztosítja, hogy csak dollárért kaphatunk kőolajat, akkor ezzel biztosítja a dollár iránti keresletet is. Ezért fontos a kőolaj használata tehát, mert ez a záloga a fedezetlen dollár nyomtatásának. Annak érdekében, hogy ez a rendszer a 70-es évektől napjainkig fennmaradjon, az USA-t irányítóknak folyamatosan dolgozniuk kellett. Többek között ez lehetett kiváltója háborúknak is. Mikor egy olajban gazdag ország vezetője úgy döntött, hogy aranyat vagy más fizetőeszközt is elfogad az olajért cserébe (például nem olyan rég Líbiában Gadhafi), akkor az USA pont azt az országot támadta meg. A demokrácia érdekében – úgy mondták – , de egyik fontos ok a dollár világvaluta funkciójának fenntartása lehetett. Ez tehát a forgatókönyv, amiért minden racionalitás ellenére ma is kőolajszármazékokkal szennyezzük magunkat.
Az elektromos autók a bezúzástól az elterjedésig
A General Motors a 90-es években sorozatgyártásba vitt elektromos autókat az amerikai piacon, melyeket az autósok nagyon szerettek (EV1 model). Majd később, a tulajdonosok tiltakozása ellenére, minden egyes járművet bevontak és bezúztak. Ekkor a nyilvánosság számára is láthatóvá vált, hogy a technológia elérhető az elektromos autózáshoz. Azonban akkor még “nem jött el az idő” ennek bevezetésére, a világ irányításához szükség volt még a dollárra és a kőolajra. Hatalmi szempontból nem volt még vállalható az elektromos technológia elterjedése. Azóta évtizedek teltek el és a nagy gyártók legmodernebb fejlesztései végig megmaradtak a hagyományos technológiáknál.
Egészen az utóbbi évekig, kb. a Tesla megjelenéséig, amikortól mintha zöld utat kapott volna az elektromos autó. Pár év alatt több gyártó is sorozatgyártásba helyezett elektromos kocsikat és ma már ott tartunk, hogy a legnagyobb cégek mind előkészítették vagy tervezik elektromos kocsik gyártását. Pár év alatt teljesen átalakul a helyzet.
Új eszköz az irányításhoz: az adat!
Játszunk el az ötlettel, hogy a fenti gondolatmenet a hatalmi érdekekről helytálló. Ez esetben adódik az újabb kérdés: mi változott az elmúlt 30 évben, amiért akkor még be kellett zúzni az elektromos autókat, most pedig szabad utat kaptak? Ha akkor fontos volt a világhatalomhoz a dollár nyomtatás és a kőolaj, akkor ma miért nem az?
Egy lehetséges magyarázat, hogy ma már más módon is lehet biztosítani a hatalmat, az irányítást. Ehhez pedig az elmúlt évek digitális forradalma teremtette meg a lehetőséget. Ilyen például az internet széleskörű használata, a mobiltelefonok, a gps a kocsikban, a térfigyelő kamerák a főutakon, városokban, áruházakban, irodákban illetve az elektronikus fizetés vagy a pontgyűjtő kártya is. A digitális technika így már ma is számottevő kontrollra ad lehetőséget. Ez egy, a korábbinál sokkal közvetlenebb irányítási rendszer alapja, mely rendszer a szemünk láttára épül, egyre gyorsabban.
Egy átlag emberről olyan profilt lehet már ma is összeállítani, amely vetekszik egy pszichológiai teszttel. Nagy pontossággal megtudhatjuk, hogy milyen a természete, mi motiválja és mire hogyan reagál. Ezek az adatok ma még elsősorban az internetes és mobil adatforgalomból, vásárlási szokásokból állhatnak elő, de a kamerarendszer elterjedtével később még a gesztusok, mozgás vagy akár a hang is hozzájárulhat a teljeskörű képhez. A legtöbb korábbi offline tevékenységünk mára online lett vagy lesz: a kapcsolataink és kommunikációnk, amiket olvasunk, ahová elmegyünk stb, stb. Mind-mind digitális nyomot hagy és elméletileg elérhető, gyűjthető, rendszerezhető. És ahogy például az orvosi adatbázisokat is egységesítik, úgy általában is az a trend, hogy minden rendszert mindennel összekapcsolunk.
Milyen sokat változott a világ! A háború után az 50-es években vezették be a személyi igazolványt Magyarországon, hogy legyen egységes fényképes dokumentum, amivel igazolni és nyilvántartani lehet a lakosságot. Ma pedig már nem 10-20 évente, hanem akár naponta és önként is szolgáltatunk képeket – és sok más információt is – magunkról a különböző rendszerekben. A digitális rendszerek folyamatos bővülése és összehangolása pedig elérhetővé teszi a közvetlen hozzáférést az emberekhez. Adatgyűjtési és befolyásolási szempontból egyaránt.
Adatból hatalom
És hogy ez miért lényeges a mi témánk kapcsán? Hogyan lesz az adatból irányítási eszköz és hatalom? Érdemes kiemelni, hogy egyes emberek adatai is természetesen felhasználhatók az adott emberek érdekében vagy ellen, de rendszer szinten ez kevésbé érdekes. A nagyobb csoportok, társadalmak irányítása az izgalmas lehetőség. Megfelelő adatokkal tudni lehet, hogy egy kiválasztott csoport mire hogyan fog reagálni. Csak algoritmus kérdése, hogy a sokrétű adatok elemzése kiadja a megrendelő számára érdekes válaszokat. Lehet ez vásárlási, politikai, erkölcsi vagy bármely más preferencia. Tudni lehet, hogy egy adott populáció, például a magyar lakosság hány százalék valószínűséggel és milyen arányban fogad el egy szabályzást vagy egy új törvényt. Mi a valószínűsége, hogy utcára megy vagy otthon marad. Vagy: mivel kell reklámozni egy adott terméket, hogy a lehető legnagyobb eséllyel vásárolja meg azt egy adott csoport. Mindenféle téma lemodellezhető lehet. Egy országgyűlési választást programszerűen lehet irányítani, lehet előre tudni, hogy a kívánt eredmény érdekében milyen témákat kell felvetni és mi a várható reakció. Innentől kezdve az irányítás a közösségek felett már csak statisztikai és programozási feladat.
Ez nem új, de mégis az!
Mai ésszel ez talán még felfoghatatlan nagyságrendű kérdés, ami alapjaiban változtathatja meg a világunkat. Eddig sem volt ez nagyon másként, de a kiépülő rendszer precizitása és agilitása újszerű. Ennél közvetlenebb, sebészi pontosságú irányítási rendszert elképzelni is nehéz lenne. Hol van ehhez képest bármely korábbi rendszer? Hol van ehhez képest a pénzvezérelt irányítás? A digitális forradalom nyújtotta kontroll lehetőségéhez képest a pénz eszköze olyan kezdetlegesnek tűnik, mint a mobiltelefonhoz képest a füstjel.
Az ötödik elem című sci-fi filmben Bruce Willis taxisofőrt alakít. Amikor beül a repülő taxijába, akkor csak érvényes engedéllyel tudja azt elindítani. Ha nincs elég kredit, lejárt a vizsga, vagy netán sok a közlekedési hibapont, akkor el sem indul az autó. Az ilyen fajta rendszer belátható időn belül valóság lehet, ahol csak jogosultság esetén és ellenőrzötten lehet használni közlekedési járműveket vagy más eszközöket. Akár a mobiltelefon használatát is köthetik teljes beazonosításhoz és csak a rendszer által megfelelőnek ítélt személy lesz képes a használatára. Feltöltős telefonkártyára már ma is évente meg kell újítani a hitelesítést a szolgáltatónál. Hogy pontosan be tudják azonosítani ki használja a sim kártyát. Könnyen lehet, hogy nem is olyan távoli jövőben nosztalgikus történetekben meséljük majd el, hogy annak idején csak úgy kézbe vettünk egy telefont és beszéltünk rajta. Vagy beültünk a kocsiba és csak úgy mentünk vele és ha nem volt jogsi, forgalmi vagy “gyorshajtottunk”, akkor a rendőr akár megállíthatott, de erre kis esély volt. A ma működő kontroll esetlegessége furcsán hangozhat és akár primitívnek tűnhet majd a totális irányítás lehetőségének idején.
A változás mélyebb szintjei?
El tudom képzelni, hogy a hatalom valódi birtokosai, a pénzrendszer irányítói, ma már kevésbé látják stratégiai fontosságúnak a pénzrendszert, a dollárt és ezzel együtt a kőolaj alapú technológiát. A 90-es években még nem állt készen a rendszer, de most már itt az idő a váltásra. Így kaphatott zöld utat az elektromos autó és más egyéb fejlesztések is. Ma már a pénz se nem arany alapú, se nem bankjegy elsősorban, csak egy bankszámla adat. Egy adat a sok közül. Adat, melynek kezelése átveheti a kulcsszerepet a hatalomban. Még évekig eltarthat az átállás, de javában történik.
Ez jutott hát eszembe az elektromos autók terjedéséről. Említhettem volna más példát is, az üzenet hasonló lenne. Vagyis, hogy a kis változások túlmutatnak önmagukon és egy nagyobb, küszöbön álló strukturális átállás üzenetét is hordozzák… És végülis, akár látunk ilyen összefüggést, akár nem, az bizonyos, hogy izgalmas időket élünk. A szemünk előtt sűrű történelem zajlik és kíváncsian figyelhetjük ahogy változnak a dolgok körülöttünk…
További bejegyzések elérhetők a szerzőtől: Papfalvi Gábor
