Minden étkezéssel egy-egy placebo hatást váltunk ki. Akár tudunk róla, akár nem. Te mire programozod magad?
A cikk felolvasva is meghallgatható itt a youtube csatornán vagy letölthető a hangoskönyvtárból.
Mit hiszel mit eszel? Egészségeset vagy sem? Mikor leülsz otthon vagy kiszaladsz munkaidőben: mire gondolsz, mit veszel magadhoz? Valami jót vagy valami egészségtelent? Azért kérdezem, mert úgy tűnik, mintha minden ételünkkel lenne valami gond; mintha a legtöbb egészségtelen lenne. Legalábbis valamely irányzat, kutatás vagy nézőpont szerint.
- A hús fogyasztása egyrészt állatellenesnek másrészt egészségtelennek is mondott
- A tejtermék laktóztartalma vagy fehérjeszerkezete miatt lehet problémás
- A búzából készült ételek gluténtartalma okozhat gondot; a kukorica nem jól emészthető; a rizs pedig túl szénhidrátos
- És ha már azt hinnénk vegaként és a kenyérről is lemondva, hogy jók vagyunk, akkor ne olvassuk el a vércsoport diéta tanácsait! Mert kiderül, hogy esetleg kerülendő még a bab vagy a lencse is, de még a zöldségek közül is jó néhány
Changes with Time – avagy ez idővel változik
Fentiek csak kiragadott példák a különféle táplálkozási elképzelésekből. Ezek a vélemények nem csak egymással ütközhetnek – például a húsfogyasztó paleo szemlélet a húsmentes vegával -, hanem önmagukkal is. Ha eltelik valamennyi idő. A Time – vagy magyarul Idő – magazin anno címlapon hozta, hogy a tojás a koleszterin tartalma miatt milyen gondokat okoz és egyfajta kerülendő, káros koleszterin bombának számított. Aztán idővel egyre több mindenre jöttek rá kutatók, felfedezték az ún. jó koleszterint is. Ma már ott tartunk, hogy a korábbinak épp az ellenkezőjét írja ugyan ez a magazin. Vagyis, hogy a tojás fogyasztása kifejezetten segíthet bizonyos szív problémák vagy a stroke megelőzésében (bővebben itt olvasható a Time 2018-as cikke erről). Évtizedeken keresztül hallottuk, hogy a tojás rossz. Talán el is hittük. Ma azt mondjuk, hogy jó. Vajon holnap mit mondunk majd? Miközben a tojás ugyan az maradt és az emberek is, a hivatalos álláspont fél évszázad alatt többször is az ellenkezőjére változott. Ki tudja ezt követni?! No és főleg, van-e értelme ezt követni? Jó kérdés. És az is, hogy: “mit ehetek akkor!?”
Mivel a táplálkozási trendeknek gyakorlatilag lehetetlen teljesen megfelelni, így végül nekünk kell dönteni. Mit követek, mit hiszek, mit eszek… Talán megengedhetjük azt a feltételezést, hogy egészséges ember mértékkel mindenfélét ehet. Kibillent egészség esetén pedig segít a célzott étrend. Azt már látjuk, hogy valójában az optimális étrend teljesen egyén és életmód függő. Az sem mindegy, hogy tél van vagy nyár; mit ettünk tegnap vagy mit csinálunk épp aznap.
Ám akármit is eszünk, számít, hogy mit gondolunk az ételről! Ne feledjük, hogy a betegségek nagy része pszichoszomatikus avagy lelki/tudati eredetű! Amit gondolunk, annak hatása van testünkre, ha az a tudati állapot tartósan fennáll. Ehhez hasonlóan, az étkezésnél is fontos, hogy mit gondolunk. Ha azt hisszük, hogy ártalmas az étel, akkor előbb-utóbb tényleg tüneteket is produkálhatunk, még ha az étel egyébként nem is feltétlen indokolná. Ha pedig azt hisszük, hogy az ételünk építő, gyógyító számunkra, akkor az is lehet. Még ha az összetétel nem is feltétlen indokolná… Erről szól a placebo hatás.
Öngól!
Az ismert placebós gyógyító példát mintha manapság fordítva alkalmaznánk: azt hisszük, hogy az étel amit megeszünk egészségtelen, ártalmas. És csodák csodája: igazunk lesz.
Fenti példák rávilágítanak, hogy ma már szinte minden ételünk károsnak mondott valami ok miatt. Mivel mindenről hallottunk valami negatívat, lehetetlennek tűnik jóízűen végigenni egy menüt, ha egészségtudatosak vagyunk. Mintha az egészségtudatos és a jóízű étkezés ma már egymást kizáró dolgok lennének.
“Az ebédnél kicsit bűnöztem” – szokás ilyeneket mondani egy desszert után. Akár tudatosan, akár tudat alatt, de visszatérőn hibásnak érezhetjük magunkat. Ezzel az önmagunkról alkotott képünk is sérül. Hiszen kimondva-kimondatlan bűnösnek érezzük magunkat azért, mert olyat eszünk, amit állítólag nem lenne szabad. Ártunk magunknak, úgy hisszük. És így tényleg valóra is váltjuk ezt. “Még erre se vagyok képes, hogy rendesen egyek!?” – gondolhatjuk. Az egészségtelennek gondolt ételek miatti negatív placebo hatás így kombinálódik ezzel az önkép-rombolással. És ezek együtt komolyan árthatnak nekünk. Ezt a jelenségét sokféleképpen nevezhetnénk, de egészségtudatosságnak biztosan nem! Ez öngól…
Kell a tudatosság!
Sokan szeretnénk tényleg tenni a magunk és családunk egészségéért. Én is sok érdekes dolgot olvastam és jó tippeket kaptam tudományos vagy hagyományos szempontok alapján. Például, hogy ha répát csomagolok a gyerekeknek, akkor tegyek mellé pár szem olajos magvat, diót is, mert az A vitamin zsírban oldódik. Persze, sima ügy. Könnyen megvalósítható és még változatosabb is így. A tudatosság és odafigyelés igenis fontos. Akarjunk egészségesen élni!
Amivel biztosan szolgáljuk ezt a célt, az az, ha jóízűen eszünk. AKÁRMIT IS DÖNTÖTTÜNK, HOGY ESZÜNK, AZT EGYÜK JÓ ÉRZÉSSEL! Tudván, hogy amit pozitív gondolatokkal veszünk magunkhoz, az jobb. Úgy képzeljük el, mintha minden egyes alkalommal egy placebót vennénk be. Mi döntjük el, hogy romboló vagy építő hatást váltunk ki vele. Ezért aktuális táplálkozási trendek feletti alapelv lehet, hogy az étkezésünk nyugodt legyen. Körülményeiben is, de tudatunkban különösen! Örüljünk annak, amit eszünk. Jó gondolat és jó érzés legyen bennünk! Az élet nagyszerű!
Az más kérdés, hogy ha valamit tényleg mi is belátunk, hogy változtatni kellene, azt tegyük meg! Ha egyoldalú a táplálkozásunk, változtassunk! Döntsük el! A mérlegelésnek és döntésnek azonban evés előtt van helye és ideje. Például bevásárláskor. Mikor aztán már eszünk, akkor legyünk nyugodtak! Ott és akkor már az a legjobb nekünk, ha jóízűen esszük azt, ami van. Akkor már nincs helye lelkiismeret furdalásnak. Tiszteljük meg és szeressük magunkat ennyire! Vagy ha például valami oknál fogva megvesszük minden nap a cukrot a gyereknek, akkor ne mondjuk neki, hogy “ezt amúgy nem nagyon kellene, mert ez egészségtelen”. Odaadni és lelkiismeret furdalást kelteni, ez a legrosszabb kombináció. Ha már úgyis eszi a gyerek vagy éppen mi esszük az édességet, akkor legalább ott és akkor jó érzéssel tegyük! Aztán legközelebb vásárláskor hozzunk olyan döntést, amit jónak látunk.
Szabaditsd fel magad!
Nevezhetjük programozásnak, agykontrollnak, placebo hatásnak vagy pszicho valaminek. Ha felszabadítjuk magunkat a bűnösség gondolata alól és jó érzéssel eszünk újra, akkor annak sokkal nagyobb jelentősége lehet, mint amit általában eddig tulajdonítottunk ennek. Ha figyelembe vesszük a tudományos vagy épp a spirituális fejlődésünk eredményeit is, megtisztítva persze az üzleti érdekek hatásaitól (pl táplálékkiegészítők vagy gyógyszeripar), akkor nyugodtan tehetjük kiemelt helyre a tudati kérdést. Az egészséges táplálkozás titka talán nem is ott van, ahol eddig kerestük. A tudat teremt. Több mindenre van hatásunk, mint azt eddig hittük.
Te mit hiszel? Mit hiszel, mit eszel?
További bejegyzések elérhetők a szerzőtől: Papfalvi Gábor
