Valami elképesztő dolog történik! Elon Musk pár éve elkezdett olyan nyilatkozatokat tenni, hogy szerinte az emberi agyat csatlakoztatni kell a számítógéphez és a mesterséges intelligenciához, a hosszútávú túlélésünk érdekében.
A bejegyzés megtekinthető itt a youtube csatornán is vagy letölthető a Hangoskönyvtárból
Ez az interjú 2018 szeptemberében készült és eléggé scifinek hangzott. Egészen 2019 nyaráig. Ekkor tartott Elon Musk és a Neuralink cégénél dolgozó csapata egy tájékoztatót, amiben megdöbbentő dolgokat jelentettek be, és azt hiszem túlzás nélkül állítható, hogy még a szakmabelieket is meglepte, nemhogy a közvéleményt!
Elon Musk 2017-ben alapította a Neuralinket, melynek célja az emberi agy és a gép összekapcsolása, idegen szóval interface létrehozása (BMI, azaz brain-machine interface). Így az ember folyamatos, közvetlen agyi kapcsolatban lehet a számítógéppel és rendelkezik annak képességeivel, illetve közvetlenül kapcsolódhat a világhálóra is. Ráadásul, az agyunk a mesterséges intelligenciával (artificial intelligence) is összekapcsolódhatna, hogy így egyfajta szuper-emberré váljunk. A Neuralink alapítását követően azt hiszem sokan arra számíthattak, ami általában ilyenkor lenni szokott: évekig tartó kutatás, fejlesztés, tervezés, majd újabb éveken át tartó próba fejlesztések apró áttörésekkel és évtizedes távban részeredmények, melyek már a gyakorlatban is alkalmazhatók.
A döbbenetes, hogy nem ez történt. Felhasználva a korábbi évtizedes kutatási eredményeket a Neuralink tudósai villámtempóban kifejlesztették és le is gyártották(!) azokat a miniatűr elektronikai egységeket, amelyeket hozzá lehet építeni az idegsejtekhez. Lefejlesztettek továbbá egy komplett idegsebészeti robotot is, amely egy ilyen műtét elvégzésére alkalmas. Ugyanis ilyen pontosságú beavatkozásra az ember nem képes. És ez még nem minden: ezt már ki is próbálták! Egy majom agyába ültették be az implantátumot, amivel Mike a majom állítólag képes a számítógépet irányítani. Mindezt 2 év alatt! Úgy tűnik, hogy teljesen előkészítették az implantátum beültetését emberbe is és ennek megvalósítását 2020-ban tervezik. Vagyis ez nem fikció és nem is távoli évtizedek lehetséges jövőképe. Ez már mai valóság.
Nekem sokkszerű volt a felismerés, hogy már itt tartunk. Nehéz szavakat találni arra, amikor az, amit scifinek hittél hirtelen közeli valóság lesz. Nézzük meg kicsit részletesebben, hogy miről is van szó! Kezdjük talán ott, hogy alapvetően külön fejlesztési vonalakról van szó, melyek azonban összekapcsolódnak:
- Az egyik fejlesztés a BMI, a közvetlen adatkapcsolat létrehozása, vagyis fizikailag összeépíteni az emberi idegsejteket és a gépi “elektródákat”
- Másik fejlesztés pedig a mesterséges intelligencia
Az agy és a gép összekapcsolását célzó fejlesztések hivatalosan és elsősorban a betegségek legyőzését célozzák. Például egy alzheimer-kóros ember egy chip segítségével képessé válhat újra emlékezni arra, hogy hol lakik, tehát a gépi memóriát tudná használni. Természetesen ha ez működik, akkor betegség nélkül, általában is használható lesz a felejtésmentes és kvázi korlátlan gépi memória. Onnantól kezdve nem kell a mobilon képeket nézegetni, mert ezt a tudatunkkal is előhívhatjuk a tárhelyről; nem kell adatokat memorizálni, mert ha egyszer látjuk, utána tudjuk.
A másik terület a mesterséges intelligencia, aminek fejlesztései már most is részei mindennapjainknak. Alapvetően két féle MI-t különböztetnek meg. Az egyik az Artificial Narrow Intelligence a másik pedig az Artifical General Intelligence vagy Artifical Super Intelligence. Az előbbi egy behatárolt feladatra létrehozott algoritmus, mely előre meghatározott szabályok szerint végez helyzetfüggő műveleteket, például ilyenek vannak az okostelefonok fényképező programjaiban, annak érdekében, hogy a lehető legjobb képet tudjuk készíteni. A helyzettől függően optimalizálják a képkészítést és utólagos korrekciókat hajtanak végre. A Google kereső vagy a youtube is MI segítségével hozza fel a találatokat. Az MI gyűjti az adatokat rólunk, elemzi és annak megfelelően szelektál. Ez tehát egy szűkebb funkcióra korlátozott mesterséges intelligencia. A mesterséges szuper-intelligencia a másik terminológia, amely alatt olyan programot értünk, amely önmagát is képes alapjaiban módosítani. Ezzel az egyszerű kifejezéssel óriási dolgot mondtunk ki! A program önmagát képes átírni, vagyis emberi beavatkozás nélkül képes változni. Ez azt is jelenti, hogy nem emberi logika és képességek mentén írhat változtatásokat önmagán, melyet az ember nem is feltétlen ért meg. És itt kezdődik a valódi izgalom…
A Google leányvállalata a Deepmind olyan mesterséges intelligenciát fejleszt, amelynek szerkezete az emberi agyat mintázza. Egy ilyen szerkezetű, a Go nevű stratégiai játékra írt programjuk legyőzte a világ legjobb játékosát 2016-ban. Ezen egész Ázsia megdöbbent, mert ez a több ezer éves játék összetettebb, mint a sakk és ezt az emberi gondolkozás és intuíció csúcsának találták a játékok terén.
A Google azonban nem állt meg itt, nem sokkal később egy újabb verzió már a korábbi gépi verziót is nagyságrendekkel verte. Ennek az volt az érdekessége, hogy az újabb verzió már nem az emberektől tanulta a játék módját, nem a korábbi emberi játszmák adatait kapta meg, hanem mindent magától tanult. A saját tanulását nem korlátozta emberi korlátok közé és így sokkal hatékonyabb lett. A szakemberek alapvetően egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével nem csak egyes játékokban, hanem egyre több tekintetben haladja majd meg az emberi képességeket.
Abban viszont megoszlanak a vélemények, hogy az MI milyen hatással lesz majd ránk. A legtöbb fejlesztő, mint például a Google vagy Microsoft inkább azon az állásponton van, hogy ez egyszerűen csak jó lesz nekünk, illetve az esetleges hátrányokat az előnyök mindenképpen túlkompenzálják. Ezzel szemben mások, például Sam Harris (amerikai szerző, tudós) a veszélyekre is próbálja felhívni a figyelmet, közte egy érdekes dologra arról, hogy miként fogadjuk mi ezt a változást. Arra mutat rá, hogy valami oknál fogva nincs reális veszélyérzetünk ennek a témának a kapcsán.
A teljes előadás itt tekinthető meg. Valóban, ez inkább amolyan menő technológiai fejlesztésnek tűnik, semmint bármilyen félelmetes dolognak. Annak idején a klónozás kapcsán nagy társadalmi visszhang és ellenállás volt. Ma sem a visszhang nem olyan erős, mint azt a téma nagyságrendje és aktualitása indokolna, sem az óvatos ellenállás nem érzékelhető. Pedig lenne bőven miről elmélkedni, mert ez át fogja írni az emberi társadalmak működését.
A teljes interjú megtekinthető itt. Érdekes, hogy Elon Musk maga is előremozdítója az MI fejlesztéseknek, még akkor is, ha ezt elmondása szerint azért is teszi, hogy a mesterséges intelligencia, mint a legnagyobb fegyver, ne csak néhány kör kezében legyen, hanem általánosan hozzáférhetővé váljon.
Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy akik optimisták az MI kapcsán, azok érthető módon a fejlesztésén dolgoznak gőzerővel. Elon Musk pedig, aki a nukleáris fegyvereknél is veszélyesebbnek mondja az MI-t, valójában ő is a fejlesztésen dolgozik. Létrehozta az Open AI, vagyis a nyílt mesterséges intelligencia fejlesztést, ahová valószínűleg olyan fejlesztőket is sikerült bevonnia, akik egyébként nem álltak volna be ebbe a sorba, de a jövő biztonsága érdekében megteszik. Ám akármiért is teszik, végül ők maguk is gyorsítják a mesterséges szuperintelligencia létrejöttét.
Ha már többször hivatkozok Elon Muskra, érdemes megállni egy pillanatra, hogy miért. Úgy tűnik, hogy Elon Musk az emberiség nagy kérdéseit kezdte el formálni, méghozzá óriási léptekkel: online fizetés, napenergia, közlekedés, űrprogram, MI. A PayPal fizetési rendszer alapítója később a Tesla Motors-szal elkezdett kizárólag elektromos meghajtású autókat tömegesen gyártani, amit előtte senki nem lépett meg. A technológia évtizedek óta elérhető volt, de a kőolajlobbi és egyéb okok mentén nem történt áttörés.Ő azonban, mintha megváltoztatta volna ezt a trendet és a relative kicsi és új Tesla Motors indulása után sorra indultak el a hatalmas autóipari konszernek is az elektromos fejlesztés irányába (ennek messzebbre mutató üzenete is van, mint maga az autózás, korábban itt írtam erről). A Teslahoz tartozik a SolarCity, mely napelemek gyártásával foglalkozik illetve a GigaFactory, melyek közt van a világ legnagyobb gyára, sőt állítólag a világ legnagyobb épülete is. De Elon Musk nem csak ezzel, hanem a közlekedés más területeivel is foglalkozik, például a jelenlegi 2 dimenziós közúti közlekedést 3 dimenzióssá tenni, alagútrendszerek segítségével (The Boring Company). De említhetném a SpaceX céget is és annak űrprogramját, melynek nem kisebb célkitűzése van, mint hogy lehetővé tegye az emberi életet más bolygókon. Rakétákat és űrjárműveket fejleszt és egy sor olyan tevékenységet végez magáncégként, nagy nyilvánosság előtt, mely korábban országok, azaz csak néhány ország titkos fejlesztési monopóliuma volt. Elon Musknak arra is kész válasza van, hogy a Mars bolygó betelepítése várhatóan mikor, milyen módon történik majd vagy, hogy milyen lesz ott a választási rendszer. S ha ez nem lenne már így is scifi és emberfeletti, akkor még itt van az ember-gép összekapcsolására létrejött Neuralink is. Ez utóbbi (is) önmagában is hatalmas feladat, különösen figyelembe véve, hogy milyen rövid idő alatt, milyen felfoghatatlanul sokat léptek előre. Olyan területek ezek, melyek nem csak pénzigény szempontjából gigantikusak, hanem a nagyobb kérdés inkább a legitimáció, hogy miként tud valaki akár egyetlen területen is ezek közül egyáltalán működni, különösen ilyen gyorsan, ilyen nagyságrendben. Ki Elon Musk? Ki és milyen motiváció áll mögötte? Egyelőre azt mondhatjuk el bizonyosan, hogy az ő színre lépésével több területen új irányokat kapott az emberiség. Felgyorsított és nyilvánossá tett folyamatokat, melyek az emberiség életében fordulópontokat hoznak. Ha mást nem is, annyit ez mindenképpen jelent, hogy érdemes odafigyelni arra, amit Elon Musk mond!
Visszatérve tehát a Neuralink elképesztő prezentációjára: hisszük vagy sem, ebben tényleg arról tájékoztatják a közönséget, hogy miként fogják az emberi agyat összekapcsolni a számítógéppel 2020-ban. Nem csak a technológiai rész okozhat meglepetést, hanem az, ahogyan ezt a kérdést interpretálja a Neuralink. Mintha ez egy magától értetődő irány lenne, hogy kvázi kiborgot csinálunk az emberből. Musk a bemutatón félig viccesen, félig komolyan kitért arra is, hogy ez nem lesz kötelező.
A teljes prezentáció megtekinthető itt angol nyelven. Azért ezt reméltük, hogy nem lesz kötelező. Bár az más kérdés, hogy, ha ez valóban működni fog, akkor mennyire lesz szabad a döntés. Akár központi előírások miatt, akár a hatása miatt. Ha az állásinterjún a jelölt sorra azt a választ kapja, hogy sajnálják, de egy gépi memóriás jelöltet választottak helyette, akkor meddig tudja magát távol tartani ettől a technológiától? Mobiltelefont sem kötelező tartani, mégis elég szükségessé lépett elő. Számítógép nélkül is lehet élni, de az iskolától a munkahelyig és privát területeken egyaránt szükséges. Ha a chipet elkezdik használni az emberek, akkor ez is láncreakció lehet. Először csak bizonyos körökben és területeken, majd pedig egyre szélesebb körben terjedhet el. Lehet vajon például chip nélküli rendőrségünk, ha a bűnözők chippel és mesterséges intelligenciával lesznek felturbózva? Mennyire lesz szabad a választás egy idő után? Ha megnyílik ez az út, akkor nagyon érdekes idők jönnek.
Musk mindenesetre már évek óta készíti elő a közvéleményt erre, hasonló nyilatkozatokkal:
Egyértelműnek és szükségszerűnek kommunikálják az emberiség ismert történetének legnagyobb lehetséges változását. Mivel gyakorlatilag már úgyis kiborgok vagyunk, valójában nem hozna különösebben új dolgot a chip, csak az adatkapcsolaton javítana. Érdekes megközelítés…
Azért talán nem mindenki tekint hasonló természetességgel arra, hogy elektródákat ültessenek az agyába, bármily vonzóak is lehetnek az új képességek. Ám van itt még valami! Elon Musk érvelése szerint a fúzió a gépi intelligenciával nem csak kényelmi funkció, hanem a túlélés záloga is. Ezt most is elmondta a prezentációban. Szerinte ha nem lépünk szimbiózisba a mesterséges intelligenciával, akkor az az emberiség hanyatlását jelentheti. Miért?
Ha nem tudjuk irányítani a mesterséges szuperintelligenciát, akkor az átveszi az irányítást. Márpedig abban ugye egyetértenek a szakemberek, hogy az MI képességei messze meghaladják majd az emberit. Már meg is történt vagy 1 -5 -10 év, esetleg több évtized? Különféle vélemények vannak. De várhatóan eljön ez az idő. És akkor már nem lesz esélyünk megérteni mi történik az MI által, elveszítjük az irányítást és kiszolgáltatottak leszünk egy nagyobb intelligenciának. Nagyjából ez a gondolatmenet. Elon Musk pedig azok közé tartozik, aki szerint már most is késésben vagyunk, annyira gyors az MI fejlődése. Ezzel az indokkal sürgeti a fejlesztéseket, hogy chip mihamarabb beültethető legyen. Mert az egyetlen általa elképzelhetőnek tartott lehetőség az, hogy egyfajta szimbiózisban élünk a mesterséges intelligenciával, így elkerüljük a lemaradást és a létveszélyt.
A fejlesztések előrehaladtával a mesterséges szuperintelligencia órák, napok alatt több évnyi, majd évezrednyi evolúciós fejlődést képes lehet végrehajtani, elméleti szinten. Ha a hálózaton van és elér minden adatot és eszközt, akkor azokat használni is tudja. Ráadásul nem lehet majd kikapcsolni, hacsak nem kapcsoljuk le a teljes informatikai rendszerünket. Ám ezt egyrészt nem is tudjuk megtenni hiszen az MI nem egy gépen van, hanem a hálózatra csatlakozás után bármilyen eszközön, bárhol és mindenhol. Másrészt nem is nagyon kapcsolgathatjuk le a gépeinket, mert az jelen állás szerint emberek tömegeit veszélyeztetné, hiszen kulcsfontosságú rendszereket működtetünk számítógépekkel. Már ma is, de a jövőben még inkább ezt tervezzük: elektronikus fizetés, elektronikus napló, elektronikus ügyintézés. Elég pár perc kiesés és már zavar van és nem tudunk fizetni az üzletekben, nem működnek a hivatalok, leáll az élet. Ez már ma is igaz, ráadásul haladunk tovább ebbe az irányba: folyamatosan tovább növeljük a digitalizációs szintet.
Úgy tűnik tehát, hogy
- a digitalizációt nem akarjuk leállítani, sőt egyre növeljük azt, vele együtt a kitettségünket is ezeknek a rendszereknek
- a mesterséges intelligencia fejlesztése is megállíthatatlan, főként azért, mert nem is akarjuk megállítani
A fenti két egyszerű tény viszont ki is rajzolja a jövőképet, amikor életünket nagyban meghatározza a digitális világ, mely világot azonban már nem mi, hanem a mesterséges intelligencia tud jobban irányítani. Ha a szuper MI kikerül a világhálóra, akkor többé nem lehet lekapcsolni sem. Ez a leírt folyamat eddig a pontig eléggé elkerülhetetlennek tűnik a jelenlegi trendek szerint.
Ez a kép a Terminátor című filmet idézheti meg, amikor a Skynet öntudatára, mindnehová beférkőzik és azt hiszik, hogy egy vírus. Pedig csak az MI ébred öntudatára és átvette az irányítást.
A mesterséges intelligencia tudatra ébredése kapcsán olyan filmeken nőhettünk fel, melyben küzdenünk kell ellene. Ám ez elsősorban nem a születendő MI-ről ad képet, hanem rólunk és a félelmeinkről. Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy még ha félünk is, vonzódunk ehhez a lehetőséghez.
Az MI-t aggódva figyelők között van például Jay Tusk amerikai védelmi szakértő, aki egyik előadásának konkrétan ezt a címet adta: „Mesterséges intelligencia: ez meg fog ölni bennünket”. Az ő területe a hadiipar és mivel látja mire képesek a gépek, drónok, hozzátéve az MI képességeit valódi veszélynek érzékeli ezt a potenciált. Ez is jogos felvetésnek látszik, de ez vészforgatókönyv. Viszont vannak olyan területek, ahol nem esetlegesen számíthatunk az MI térnyerésére, hanem garantált, hisz ez is a célja az embereknek. Például banki hitelfelvétel, különféle pénzügyi rendszerek (vagy más rendszerek) optimalizálása a mesterséges intelligenciával; orvosi folyamatok vagy más különféle döntések MI támogatása. Egyre több helyen, egyre nagyobb szerepet adunk az MI-nek, miközben egyre kevésbé értjük mi történik a háttérben. Félreértés ne essék! Nem egy átlagember nem érti, hanem az adott téma professzora sem fogja érteni. Ahogyan nem értette a világ legjobb Go játékosa sem, hogy miért lépett úgy a gép.
Tehát a szuper MI nem emberi logika szerint fejlődik, nem ember írja és ilyen értelemben vett emberi korlátai sincsenek. Mármint szellemi-kalkulációs képességek terén. Működési módja vagyis inkább motivációja szerint azonban könnyen mutathat olyan mintákat, amiket mi is ismerünk, nagyon is jól. Egyrészt, mert a lehető leginkább emberire próbáljuk programozni az alapjait, másrészt, mert minden létezőnek vannak bizonyos alapvető motivációi, például az életben maradás. A tudatára ébredt MI-nek is lesz Maslow hierarchiája, ami a létfeltételekkel kezdődik. Hogy az emberiségre mi vár, az azon is múlik, mennyire értjük meg az MI motivációját. Szépen kapcsolódik ide ’Az Ego egy mesterséges intelligencia’ bejegyzés. Nem az MI algoritmusát tudjuk majd megérteni, mert az esélytelen.
De térjünk vissza a katalizátor szerepben működő Elon Musk tervére, hogy a lehető leghamarabb összeépítse az embert és a gépet. Hogy így az irányítást meg tudjuk tartani és túléljük a változást. Az egész teljesen logikus, de van egy dolog, amiről nem esik szó:
Emberi és gépi intelligencia fúziója esetén a kontroll valamilyen szinten kölcsönös lesz. Ha mi hozzákapcsolódunk az MI-hez, az azt is jelenti, hogy az is mihozzánk. És ha intelligenciában nem leszünk egy súlycsoportban, akkor kérdéses, hogy ki irányít kit a végén! Érdemes megnézni a Javított verzió (Upgrade) című filmet, ezzel a szemmel.
Ha a fejünkbe beültetjük a chippet, azzal kinyitjuk az utolsó, a fizikai kaput is a tudatunkhoz. Annak minden előnyével és veszélyével.
Az MI tehát így vagy úgy, de mindenképp a fejünkre nő?
Egyelőre úgy tűnik, mintha ez a jövő elkerülhetetlen lenne. És szélsebesen közelít. Az MI létrejötte legalábbis. Aztán, hogy akarunk-e kiborgok lenni, arra még alszunk párat. De sok időnk nincs aludni.
Az elmúlt évtizedek rohamos technikai fejlődése nem feltétlen hozott megváltást és boldogabb életet.Sőt, néha inkább azt vesszük észre, hogy még feszítettebb az életmódunk, rohanás, mentális és érzelmi bizonytalanság vesz körbe. Mennyire állunk készen a tovább gyorsuló változásra?
Meghatározó, egzisztenciális döntéseket kell hoznunk magunkról és a gyerekeink jövőjéről. Már ma is, hisz a gyerekek most készülnek fel a jövőjükre. Milyen képességekre lesz szükségük a mesterséges intelligencia világában, hogy sikeres, boldog életet éljenek? Mit adhat egy chip az emberi élethez és mit nem?
Úgy tűnik eljött a kor, amikor elkerülhetetlenül fel kell mutatnunk mire voltak jók az elmúlt évszázadok és évezredek tapasztalatai, a generációk tanulságai. Megértettük-e hogy alapvetően mi értelme az emberi életnek? Ha sikerül megismernünk magunkat, akkor könnyebb lesz az út.
Tudunk még tehát aludni párat erre a témára, de a napi rohanás mellett kell foglalkozni vele. Erőteljes változások elé nézünk, és ez így vagy úgy, chippel vagy anélkül, de rákényszerít bennünket, hogy továbblépjünk a jelenlegi tudati szintről. Ez mindenképpen nagy lehetőség és izgalmas kihívás!
További bejegyzések elérhetők a szerzőtől: Papfalvi Gábor
