Globális átalakulás 2. rész – Új trend

Trendelméleti gondolatok. A nyári nyugalmi állapot csak átmeneti. A körülöttünk zajló eseményeknek jelzésértéke van, nagyobb változásokat is előrevetítenek.

A bejegyzés megtekinthető itt a youtube csatornán is vagy letölthető a Hangoskönyvtárból


A járványhelyzeti intézkedések után úgy tűnik, most lassan kezd a világ visszaállni a megszokott rendjébe, s  figyelmünket újra a szokásos dolgainkra és a nyárra tudjuk irányítani. Közben azért utalásokat is hallunk arra, hogy a vírus második hulláma várható… Úgy tűnik, hogy a világ már most készülődik újabb intézkedésekre és várhatóan lesznek is komoly változások, vírussal vagy anélkül.

Hogy bemutassam a várakozások mögött álló logikát, ahhoz egy példát hívok segítségül. Egy emlékezetes eseményt, a devizahitelek elszabadulását, pontosabban a svájci frank árfolyamának elszabadulását. Mivel már túl vagyunk rajta,  ezért jól elemezhető. Látni fogjuk, hogy miben hasonló a mostani helyzethez.

A svájci frank árfolyam éveken át egy sávban oldalazott 140-180 Ft között:

Majd volt egy áttörési pillanat, amikor minden megváltozott: az árfolyam a kritikus 180 ft-ig emelkedett, majd tovább egészen 200 Ft fölé. Jól emlékszem, akkor erről beszélt az ország; mindenkinek volt legalább ismerőse, akit érintett a dolog.

Mi történt ekkor?

  1. A megszokott szintek áttörése mindenkit váratlanul ért,  az árfolyam soha nem járt még ott
  2. 2009 márciusában egy ország követte, hogy hová alakul az árfolyam. Ahogy most a híreket követtük a vírusról.
  3. Pár hónap után az árfolyam megszelídülni látszott, szépen fokozatosan csökkent és egészen a korábbi 180-as plafonig, sőt az alá is visszakorrigált. Így 2009 júliusára megnyugodni látszott minden

Motívumaiban hasonló történt most 2020-ban is:

  1. A társadalomban korábban megszokott normák, szintek áttörésre kerültek, ami mindenkit váratlanul ért. 2020 márciusában nem egy árfolyam, hanem az intézkedések értek el korábban nem látott szinteket: bezártak közintézmények, iskolák, munkahelyek, korlátozták a kijárást
  2. Az egész ország követte folyamatosan a híreket. Vártuk, hogy ennek vége lesz
  3. Az intézkedések aztán szépen fokozatosan enyhültek és úgy tűnik az élet visszaáll a szokott kerékvágásba. Ahogy annak idején az árfolyam is visszakorrigált.

A nagy kérdés, hogy innen hogyan tovább!

Amikor egy tradicionális korlát megdől – akár árfolyam, akár társadalmi folyamatok tekintetében -, annak jelzésértéke van.

Ilyen jelzés volt a svájci frank fent leírt kiugrása, majd korrekciója is anno. Ám mi nem igazán értettük meg a figyelmeztető jelet. Amikor a kitörés után visszakorrigált a szokásos szintre az ár, akkor az emberek többnyire megnyugodtak. Ahelyett, hogy ezt a korrekciót (visszatesztelés), a felkészülésre használták volna ki (pozíciók zárása, hitelek átforgatása), folytatták az életet, örültek, hogy minden rendben. Mintha semmi sem történt volna. De nagyon is történt. Nem is kellett sokat várni, hogy erre mindannyian ráébredjünk:

A svájci frank árfolyama nem sokkal később újra elszabadult, év végére már új csúcsot ért el, majd még annál is tovább ment. Sőt, azóta is folyamatos újabb csúcsokra emelkedik. A 180 Ft környéke, ami egykor plafon magas ár volt, az ma már mesebelien alacsonynak tűnik.

Ez társadalmi folyamatoknál sem történik másként. Ha egyszer megdől egy norma, utána nem biztos, hogy vissza tud térni és állandósulni a régi szinteken. A vírus apropóján hozott intézkedések esetén is könnyen azt vehetjük észre, hogy nem fordulnak már vissza a korábbi állapotokba.

Ez a nyár még a kegyelmi állapot ideje, amikor úgy tűnik, mintha minden vissza akarna térni a régibe.

Mint anno a devizahitelesek,  most mind úgy érezhetjük, hogy na…, mégiscsak normalizálódik a helyzet… Ám a realitás az, hogy újabb hasonló folyamatok indulhatnak el hónapokon belül. Lehet ennek oka a vírus vagy bármi más tényező, a trendelmélet szempontjából lényegtelen. A lényeg az, hogy

társadalmi normák terén fontos szintet dőltek meg. Visszafordíthatatlanul. Most zajlik egy visszatesztelési, ÁTMENETI nyugalmi szakasz, amikor még mindenki a megszokott normákhoz igyekszik igazodni. De ezután újabb nagyobb mozgások várhatók.

Persze elméletileg megtörténhetne az is, hogy lesz majd egy második hullám és majd utána tér vissza a világ a régibe. Ám nem csak a trendelemzés segít a várható folyamatok előrejelzésében, hanem a játékelmélet vagy a hírek, a fundamentális események vizsgálata is. Erről az első részben részletesebben írtam és lesz is még szó róla. Ahogy a világ ma áll, az tűnik sokkal valószínűbbnek, hogy új irányokba lendülünk. A változás már régóta készülődött, de most berobbant és nem fog megállni. Nem a régi normák stabilizálódása felé haladunk tovább, hanem újak felé tartunk. Azaz olyan változások lesznek, amik eddig sosem voltak. Hogy ezek pontosan mik, azt nem érdemes találgatni. Ha valaki fél évvel korábban leírja, hogy mi lesz itt most tavasszal, azt se hitte volna el egyikőnk se. Vagy azt sem, hogy a most is zajló, faji megkülönböztetés elleni tüntetések hatására a világ legnagyobb cégei megváltoztatják a termékeik nevét és kiveszik belőle a “fehér” vagy a “világos” szavakat (bővebben), vagy hogy szobrokat döntenek vagy utcákat neveznek át.

Ezek is csak kiragadott példák, az üzenet nem a részletekben van, hanem maga a trend az: többszáz éves normák dőlnek, intenzív változások idejében vagyunk.

Columbus szobor döntése, Minnesota, 2020. június

Ezért érdemes stabilizálni a munkánkat és helyzetünket úgy általában, hogy készen álljunk új kihívásokra. És persze menjünk el nyaralni:  élvezzük ki ezt az átmeneti nyugalmi állapotot! 

A változások persze nem egyik napról a másikra történnek majd meg. A svájci frank árfolyam grafikonja sem pár nap alatt lett 180-ról 340 Ft. Az áttörés után is voltak benne fel-le ingások, de a folyamat elindult.  Új trend alakulhat ki.

Tehát…

…nem csak az várható, hogy idén még egyszer végigcsináljuk azt, amit tavasszal, aztán elfelejtjük és kész. Ennél mélyebb és tartós változások jöhetnek, melyek alapvetően befolyásolják a mindennapokat, méghozzá valószínűleg nagyobb mértékben annál, mint ahogy ma képzelnénk.

 

További bejegyzések elérhetők a szerzőtől: Papfalvi Gábor

Megosztás: